2024 októberében kínai tudósok bemutatták egy új, 255 foton alapú kvantumszámítógép prototípust, a „Jiuzhang 3.0” nevet. A kutatócsoportot vezető Pan Jianwei és Lu Chaoyang kvantumfizikusok azt állítják, hogy algoritmusuk megerősítheti Kína világelső pozícióját a kvantumszámítógépes kutatás és fejlesztés területén.
A Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem, valamint a Kínai Tudományos Akadémia és a National Parallel Computer Engineering Technology Research Center alá tartozó Sanghaji Mikrorendszer- és Információtechnológiai Intézet tudósaiból álló csapat szerint a Jiuzhang 3.0 képes megoldani a rendkívül összetett Gauss-bozon mintavételezési (GBS) problémákat, akár 10 kvadrilliószor gyorsabban, mint a világ leggyorsabb szupercomja.
A Gauss-bozon mintavételezése egy olyan teszt, ahol a szuperszámítógépek kvantummintavételezési feladatot kapnak, hogy demonstrálják számítási sebességüket jól meghatározott problémák rendkívül hatékony megoldásában.
A kvantumszámítás, egy számítási koncepció, amelyet először a Nobel-díjas Richard Feynman terjesztett elő 1981-ben, egy forradalmi számítási mód, amely matematikai problémákat old meg a kvantumfizika elveinek megfelelő kvantumbitek szervezésével.
A számítástechnikát kifejezetten olyan bonyolult számítások megoldására tervezték, mint a kriptográfia, a big data optimalizálás, az időjárás előrejelzés, az anyagtervezés és a gyógyszerelemzés, míg az egyszerűbb számításokhoz hagyományos számítógépeket használnak.
A kínai „Jiuzhang 3.0” 10 kvadrilliószor gyorsabb, mint a világ leggyorsabb szuperszámítógépe
A Pan és Lu kutatócsoportja által a Global Times kínai hírlapnak eljuttatott sajtóközlemény szerint a Jiuzhang 3.0 világrekordot ért el az optikai kvantuminformatikai technológia terén, mivel a GBS matematikai problémákat 10 kvadrilliószor gyorsabban oldotta meg, mint a szuperszámítógépek.
Jiuzhang, amely Kínát csak a második olyan országgá tette, amely elérte a kvantumfölényt , az ősi kínai matematikai koncepcióról kapta a nevét, amely „Kilenc fejezet a matematika művészetéről” néven ismert.
A Physical Review Letters című online folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a Jiuzhang 3.0 egymilliószor gyorsabban dolgozza fel a Gauss-bozon mintavételezését, mint elődje, a Jiuzhang 2.0, amely 133 észlelt fotont tud használni.
A Jiuzhang 2.0 képes volt a legbonyolultabb GBS problémákat 1 mikroszekundum alatt kiszámítani. Eközben a Frontiernek, amely jelenleg a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, több mint 20 milliárd évbe telik ugyanazon matematikai egyenletek megoldására.
A Global Times-nak nyilatkozva Lu Chaoyang professzor kiemelte, hogy a Jiuzhang 3.0 prototípust jelenleg gráfelmélethez kapcsolódó problémák kiszámítására használják, de az algoritmus a jövőben az anyagtervezés területén is bevethető lesz.
A Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem professzora elmondta, hogy kutatócsoportja egy sor újítást is végrehajtott kutatása során, például a szupravezető nanovezetékes egyfoton-detektálási technológiát szálhurok alapú konfigurációval, amely a Jiuzhang 2.0-ban 133-ról 255-re növelte az észlelt fényképek számát a Jiuzhang 3.0-ban. Azt mondja, hogy a technológia nagymértékben javította a fotonika komplexitását a kvantumszámítástechnikában.
Kína 2025 előtt 50%-kal kívánja növelni számítási teljesítményét
Hétfőn az Ipari és Informatikai Minisztérium (MIIT) közzétette azt a célt, hogy az ország teljes számítási teljesítménye 2025-re elérje a 300 EFLOPS-t, ami 50%-os növekedés a jelenlegi kapacitáshoz képest.
Az EFLOPS a számítógép számítási sebességének mérésére használt mértékegység, ahol egy EFLOP másodpercenként egy kvintimillió lebegőpontos művelettel egyenlő.
Augusztusban a MIIT felfedte, hogy Kína számítási teljesítménye 2023-ban elérte a 197 EFLOPS-t, ami több, mint az előző évben elért 180 EFLOPS. A számítástechnika fejlődésében elért jelentős ugrások ellenére Kína még mindig elmarad az Egyesült Államok mögött a teljes számítási teljesítményben. 2022-ben az Egyesült Államok elérte a becslések szerint 200 EFLOPS-t, és ebben az évben folyamatosan növekszik.
A terv szerint Peking több adatközpontot kíván építeni országszerte, hogy megkönnyítse a vállalkozások számítási teljesítményéhez való hozzáférését. A kormány azt is tervezte, hogy Kína számítási infrastruktúráját kiterjeszti az ország kiterjedt, de kevésbé lakott nyugati tartományaira, ahol hatalmas adatközpontokat hoz létre az internet ellátására.
Az Apple azon technológiai vállalatok közé tartozik, amelyek már felállítottak adatközpontokat a régióban kínai ügyfelei kiszolgálására.
